Május végén ismét átléptük a Duna vonalát és a szeretett Északi-középhegységet vettük célba, ezúttal a Muzsla-túrán már kiszemelt Tepke kilátó és a mellette lévő cserháti csúcs, a Purga volt a célpont, ezt összekötöttük még egy környékbeli vár felkeresésével.
Túra időpontja: 2021. május 29.
Túra hossza: ~ 16 km
Legmagasabb pont: Purga (575 m)
Esős idővel indult a nap, de kelet felé egyre jobban felszakadozó felhőzetet jósoltak, így nekivágtunk a túrának. Először Sámsonházára mentünk, ahol a falu fölé magasodó, igencsak elhagyatott Fejérkő várának romjait kerestük fel. A falutól kellemes úton kb. 15 perc alatt fel lehet jutni a várhoz, közben a rétekkel borított dombokon nagyon szép kilátás nyílik mind a Mátra felé, mind a környező kisebb-nagyobb hegyekre, dombokra.
A várat célszerűbb télen vagy kora tavasszal felkeresni, mivel a frissen burjánzó növényzetben igencsak megbújnak a falmaradványok. Sajnos teljes elhanyagoltság van fent a hegyen, legalább 10 éve semmi növényzettisztítást nem végeztek. Ennek ellenére meglepően sok falmaradvány bújik meg a zöldben, korábbi fotók alapján sokkal kisebb romnak gondoltam ezt a helyet. A vár a források szerint már a török idők előtt is elhagyatott volt, így kész szerencse, hogy még ennyi maradvány egyáltalán látható.
Útban Sámsonházáról a mezőkön át a várhegyre.
Dél felé kilátás a falura, mögötte pedig a Mátra északnyugati része.
A lankás dombgerinc, amely egyenesen a várhoz vezet, visszatekintve pedig a Mátra látszik.
Fejérkő várának romjai dúsan benőve a friss növényzettel.
A várból meglepően sok falmaradvány lenne látható, ha nem lenne minden a dús növényzet borításában.
A Fejérkő északi részén álló legnagyobb falmaradványok egyike.
A falmaradvány oldalról.
A fő falmaradványok kívülről fotózva.
A gazzal jól benőve egy várkút maradványai is találhatóak a vár területén. Nagyon oda kell figyelni, bele ne essen valaki.
További falmaradványok.
Egy délebben lévő falmaradvány.
A vár fő falmaradványán emléktábla és zászló található 2004-es évszámmal. Valószínű azóta tart ismét a vár romlása.
Kilátás a Fejérkő várából nyugat felé a Cserhát dombjaira.
A kilátás északnyugat felé a várból.
A vár tövében rendkívül látványos kőfejtő maradványa látható a műút mellől. A falon jól megfigyelhetők az évmilliók alatt lerakódott különböző vulkáni kőzetek (andezit és tufák), valamint feljebb mészkő rétegek is láthatóak.
A látványos sámsonházai kőfejtő a várhegy tövében.
Különböző kőzetrétegek szépen megfigyelhetők a sziklafalon.
Észak felől sötét fellegek közeledtek és mire az autóhoz értünk egy intenzív zivatart hoztak. Szerencsére mire átértünk Mátraszőlősre, hogy folytassuk az utunkat a Tepke-Purga vonulatra, az eső szépen továbbállt. Mátraszőlősön a gótikus templomnál álltunk meg, majd délnyugat felé indulva a Mária-út vonalán másztunk fel az 567 m magas Tepkére.
A mátraszőlősi gótikus templom, háttérben az elvonuló zivatarfelhőkkel.
Az út első részé üde réteken át vezetett. Kelet felé végig a Nyugat-Mátra látványos hegyei mutatkoztak. Balra az Ágasvár, Óvár, jobbra a Muzsla vonulata.
Középen az Ágasvár, mögötte a Galyatető is felbukkan.
A felhők ismét elkezdek gyűlni a Mátra felett, de itt a Cserhát oldalában még nem jött az eső.
Az út egy idő után emelkedni kezdett és egyenletes, kellemes tölgyerdőben vezetett tovább a hegytetőig.
A Tepke-kilátó 567 m magasságban. Itt elkezdett esni az eső, de a pihenő megvédett minket.
A Tepke-kilátóról pompás körpanorámában lehet részünk. A Mátra, Karancs, Cserhát, Börzsöny és még Felvidék bizonyos hegyei is megcsodálhatóak a látási viszonyoktól függően. A kilátó ugyanaz a típus, mint a Karancson lévő, nekem kimondottan tetszik, hogy kecsesen jó magasra tör, így praktikus is egyben. Sajnos a panorámaképek a fényképezővel rossz beállítások miatt nem sikerültek, így főleg csak a másik fényképezővel készült részletfotókat tudok bemutatni.
Kilátás a Tepkéről nyugat felé. Háttérben halványan a Börzsöny.
Kilátás a Tepkéről észak felé a Purgára.
A Mátra délnyugati hegyei a Tepkéről.
Pásztó városa, mögötte a Muzsla gerince a Tepkéről.
Kilátás északkelet felé a Mátra északi részére a Tepkéről.
Kilátás a Tepkéről a Cserhátra északnyugat felé. Középen a távolban a Szitnya (Sitno) mutatkozik halványan.
A Szitnya (Sitno, 1009 m) a Tepkéről fotózva északnyugat felé 75 km távolságra.
A hollókői vár a Tepkéről fotózva. A vár 2021-es évben felújítás alatt áll, látható a vár oldalához támasztott magas létra is.
Kilátás a Tepkéről a hollókői vár felé. Háttérben a Skalka (883 m) és a Tri kamene (861 m) hegyei láthatóak 75 km-re a Selmeci-hegységben.
A Javorie a zivatarfelhők sűrűjében elrejtőzött, de tőle nyugatra a méltóságteljesen elterülő, még magasabb Polyána (Poľana, 1458 m) látható volt.
Kilátás a Tepkéről nyugatra. Háttérben a Naszály, előtérben a két csúcsos hegy bal oldalán a Szanda vára romjai magasodnak.
Szanda várának jellegzetes toronymaradványa a Tepkéről fotózva.
Alapos fényképezés, tájban gyönyörködés és kis élelem után tovább indultunk a hegygerincen észak felé, hogy a legmagasabban lévő Purga (575 m) csúcsát érintsük, majd tovább szép lassan visszaereszkedjünk a faluba. A Garábi-nyeregig követtük a vonulat tetején haladó ösvényt, majd jobbra a kék + jelzésen visszatértünk a faluba.
Itt a turistaút egy helyen indokolatlanul nagy kerülőt tesz meg. Azon tanakodtunk, hogy miért nem vágtuk le légvonalban azt a durván 1 km-es kerülőt és már vártuk, hogy a füves réteken a falu határába beérjünk. Ám váratlanul megint a sűrű erdőbe vezetett be az ösvény, ráadásul egyből egy varázslatosan szép, eldugott szurdokvölgybe, a Függő-kő-völgybe. A nyirkos, mohákkal borított köves völgy nagyon megnyugtató látvány. Igazi meglepetés volt, hiszen utána nagyon hamar Mátraszőlőst elértük. Milyen jó a helyieknek, hogy 10 perces sétával ilyen szép környezetet tudnak elérni.
Az 575 m magas Purga csúcsát jelölő kőrakás és kiírás. Bár ez a Cserhát keleti részének legmagasabb hegye, innen semmi kilátás nincs.
A Purga hosszanti gerincén haladva tölgyfákkal borított ösvényen haladtunk végig.
Néhol egy-egy nagyon öreg, odvas tölgy matuzsálem szegélyezi itt az ösvényt.
Friss, májusi lombok és moha a Purga vonulat tetején.
Itt már a gerincről letérve Mátraszőlős felé vettük az irányt, szélesebb erdészeti úton.
Egy újabb zivatar ért el minket, de utána hamar kisütött a nap.
A zivatar kelet felé, a Mátra vonulatai felé tartott.
Pár perc múlva ismét tűző napsütésben haladtunk tovább a mezőn.
A turistaút egy nagy kunkort tett meg, majd váratlanul ismét sűrű erdőbe vezetett be minket.
A látványos Függő-kő-völgy mentén haladtunk, ahol kis patakocska csorgott a mohás kövek tarkította völgyben.
A völgy több pontja igen festői és vadregényes.
Ez maga a Függő-kő, egy andezitszikla a völgy szélén. Innentől már felhagyott bánya maradványai látszottak és igen hamar beértünk Mátraszőlősre
A ma meglátogatott helyek mindenképp többször felkeresendő célpontok, különösen a Tepke-kilátó ajánlott minden kilátást kedvelő túrázónak, hiszen felfelé változatos már az elején szép tájban haladó mezei szakaszokon lehet haladni, majd minden irányból igen szép tölgyerdős út vezet több irányból a kilátóhóz, ráadásul Mátraszőlős felől a látványos patakvölgy is útba esik.
