Nyáron az ország keleti részén található Zempléni-hegység híres várait és hegyeit vettünk célpontba. Mivel tőlünk Zemplén nagyon távolra esik, így öt napos, intenzív programba sűrítve igyekeztünk minél több híres várat felkeresni és hegyet megmászni.
Túra időpontja: 2021. július 31.
Túra hossza: ~ 21 km
Legmagasabb pont: Tokár-tető (742 m)
A következő nap nem túl korán indultunk, mire Regécre értünk már elmúlt 11 óra. A terv szerint Regécről a Nagy-Péter-mennykő látványos kilátópontjára megyünk fel egy körtúra keretében, majd visszatérve a faluba átmegyünk Mogyoróskára és kevésbé népszerű útvonalon a várhoz onnan mászunk fel. A regéci vár mindenesetre egész nap a középpontban volt, nem sok szakasza volt az útnak, ahonnan valamelyik irányból nem figyelt volna ránk a vár is.
Regécről a zöld jelzésen indultunk el a Nagy-Péter-mennykő felé. Kezdetben még réteken, majd beérve az erdőbe a Mély-patak sűrű bükkerdővel borított völgyén át emelkedtünk szép lassan. A zöld jelzésről a Tokár-tető alatt letértünk egy nagy irtásterületnél jobbra, ami a kék jelzéshez vezetett át minket.
A falut elhagyva hátranézve a regéci vár uralja a látványt.
Mire elértük az erdőket, még mindig nagyon látványosan látszott a vár dél felől.
A kilátás Regéctől északkeletre lévő réten dél felé.
A Mély-patak festői völgyben ereszkedik le sűrű bükkerdőben.
A völgyet elhagyva sűrű erdőben vezet az út felfelé.
A Tokár-tető oldalán átvágva egy irtásterületen dél felé egy kis panoráma nyílik a várra és a déli hegyekre.
A regéci vár erős ráközelítéssel.
Az irtáserdőn meredek kaptató kezdődött és még egy zivatar is elért minket. A 707 m magas Nagy-Péter-mennykő nevéhez illően kisebb mennydörgéssel fogadott. Szerencsére, mire felértünk a csúcsra, a zivatar nagy része elvonult és északnyugaton a Zempléni-hegység északabbi területei kaptak egy kiadós esőt. Sajnos emiatt a kilátásból sem élvezhettünk annyit, mint tiszta, napos időben, de még pár képet sikerült készíteni a csúcsról, mielőtt a felhők végképp eltakarták volna észak felől a kilátást. A Nagy-Péter-mennykő egyébként a Zempléni-hegység talán legszebb természetes kilátóhelye, ahonnan észak felé nyílik pompás kilátás a meredek sziklás kilátóteraszról.
A Nagy-Péter-mennykő csúcsa közeleg a sűrű bükkerdőben.
Ez a 707 m magas Nagy-Péter-mennykő sziklás kilátóterasza. Észak felé lenne kilátás, de most éppen zivatar vonul el.
Kilátás észak felé a Nagy-Péter-mennykő csúcsról. Szemben hátul a Nagy-Milic látszik. Éppen zivatar érkezik nyugat felől.
Kilátás a Nagy-Péter-mennykőről északkelet felé.
Rövid pihenő után visszaindultunk a kék jelzésen egy mezőn át, majd a Tokár-tető felé vettük az irányt. Ezt a szakaszt egy még intenzívebb, közel fél órás esőben tehettük meg, de érdekes módon a túracipő jól teljesített, nem ázott át. A kék jelzésen haladva a következő megállónk a Tokár-tető oldalán található Pengő-kő sziklaképződmény volt, majd maga a Tokár-tető csúcsa a turistajelzésről kissé letérve. Mindkét helyen látványos andezitsziklák találhatóak.
A Pengő-kő látványos sziklaalakzata a Tokár-tető oldalában.
A Pengő-kő andezitsziklái.
A Pengő-kő tetején. Kilátás nincs, az erdő mindent benőtt, de nagyon hangulatos helyszín.
700 méteres magasságban a kék túrán haladva, a túraútvonalhoz nem méltóan aztán szinte végig irtásterületeken haladtunk. Egy helyen volt csak kisebb kilátás észak felé.
Visszatérve az erdőbe a Tokár-tető csúcsa, a látványos andezitsziklák tetején.
A Tokár-tetőt a mohás sziklákon felmászva lehetett megközelíteni.
A Tokár-tető 742 m magas csúcsát mutató csúcskő, körülötte ledőlt kilátószerű tákolmány maradványai.
A Tokár-tető szép erdőségeiről leérve sajnos megint hosszan irtásterületek mellett vezetett a kék túra jelzése, ráadásul a böglyök is támadtak. A Dorgó-nyergen átkelve ereszkedtünk vissza a kék jelzésen Regécre. A nyergen túl szerencsére ismét szép erdőségeken és egy nyugodt andezitsziklás völgyön át vezetett az utunk a falu feletti rétre, ahonnan hamar elértük a falut. Szerencsére már tartós napsütésben.
Mohákkal borított andezitsziklás völgy Regéctől északra lévő erdőben.
A völgyből visszanézve a hegy felé.
Már nincs messze a falu, a mezővel borított hegyoldalról ismét felbukkant a vár.
Miután Regécre beértünk, autóval átmentünk a szomszédos Mogyoróska községbe, ahonnan a vár nyugatra fekszik, hogy innen másszuk meg a regéci várat. A vár közigazgatásilag nem is Regéchez, hanem Mogyoróskához tartozik, a várfal tövében fut a községek határa. Mogyoróskáról egy jó állapotú murvás úton lehet a várba feljutni. Erre szinte senki nem jár, ugyanis mindenki a Regéc felőli parkolótól indulva közelíti meg a várat. A vár 639 m magas hegyen áll, és komoly felújításon esett át. A reneszánsz palotaszárnyat épp előző nap adták át, így a mai napon ingyenes volt a várlátogatás. A vár régebben, romjaiban is nagyon látványos volt, de most már komoly belső terekkel rendelkező épületrészei vannak, mint az öregtorony és reneszánsz palota. A kilátás is pompás, minden irányba van látnivaló bőven.
Földútra váltott nyomvonalon kanyargunk fel a regéci várhoz.
A vár északi részéhez ér fel a szerpentin, itt már beléptünk a kapun a várba.
A vár északi részén található a torony.
Hangulatos bejárat a belső várba.
A vártorony már a belső várból fényképezve.
A vár nyugati várfalai kilátással.
Kilátás nyugat felé a Gergely-hegyre.
A belső vár a vár nyugati végéből. Azon a részen a várfalak csak alapjaiban állnak.
Közvetlenül az öregtorony alatt.
A hosszanti tetős épület a most elkészült reneszánsz palotaszárny. A mögötte található részt most takarították ki.
Még egy kép a felső várból kelet felé.
Kilátás a vártoronyból kelet felé a Zemplén végtelen erdősségeire.
Kilátás észak felé a várból a Tokár-tető felé, amelyik részen nemrég túráztunk.
Kilátás a regéci vártoronyból kelet felé.
A nyugatra lévő Gergely-hegy, jobbra lent Regéc község.
A vár keleti oldalán keskeny átjáró vezet át a vár déli szikláihoz.
A keleti falak, itt még nem fejeződött be a munka.
Kilátás a vár déli magaslatáról észak felé.
Kilátás a vár déli magaslatáról kelet felé.
A Sátoros-hegyek a regéci várból fotózva kelet felé. Ezek lesznek a holnapi útunk célpontjai.
Kilátás észak felé Regécre, valamint a Gergely-hegyre és Bán-hegyre.
A vár meredek déli szikláiról kilátás dél felé, jobbra háttérben a Magoska.
A merész sziklák alatt a végtelen, sűrű erdő.
Egy látványos, még fel nem újított falmaradvány.
A vár déli kilátóterasza lentről fotózva.
A most elkészült reneszánsz palota épülete.
A vár déli részének meredek sziklái.
Elhagyva a várat, kívülről az öregtorony és az alatta lévő köríves bástya.
A vár látképe nyugat felől a késő délutáni órákban.
A várból kb. fél órás gyaloglással értünk vissza Mogyoróskára, majd a szállás felé vettük az irányt. A regéci várat mindenkinek érdemes felkeresnie, nem véletlenül az ország egyik ikonikus vára, a környező tájat uralja meredek várhegy minden irányból, a panoráma is csodálatos, a várfalak meg a felújított épületek pedig egyre érdekesebb látnivalóvá varázsolják a várat mindenféle érdeklődésű kirándulók számára.
