Az Alacsony-Tátra legkeletibb hegye 1946 méteres magasságával a Felvidék egész keleti részét uralja. A kopár, rétekkel borított hegyet a tetején lévő jellegzetes adótoronnyal a Pilistől az Északi-középhegységen át a Felvidék keleti végéig szinte mindenhonnan látni lehet tiszta időben
Időpont: 2021. augusztus 11.
Túra hossza: ~ 15,1 km
Legmagasabb pont: Kráľova hoľa (1946 m)
A hegy keleti lábánál fekvő Telgárt (Garamfő) faluból egy körtúrával, felfelé a piros, lefelé a zöld jelzésen lehet gyalogosan a legkönnyebben körtúrával megjárni a Király-hegyet. Tiszta, napos időben indultunk el és több mint ezer méter szintkülönbséget kellett leküzdeni felfelé. A turistaút kezdetben a falu melletti réteken haladt, majd a sűrű fenyőerdő után hosszan egy elektromos távvezetéknek vágott nyiladékon haladt. A köves ösvényen szinte végig vízfolyások voltak ezen a szakaszon. A nyiladék végén kb. 1500 méteres magasságban értünk ki a magashegyi rétre, majd lassan a hegy tetején lévő meteorológiai állomás és a hatalmas tv-torony is feltűnt. A hegy metamorf kőzetekből épül fel, elsősorban gneisz és csillámpala, valamint más palák a fő kőzetalkotók. A hegy tetejére egyébként aszfaltos úton biciklivel is fel lehet jutni. A hegyi rétre kiérve kelet felé már feltárult a gyönyörű panoráma, majd mire felértünk az 1946 m magas csúcsra, már csodálatos körpanorámában volt részünk. Mivel a hegyről Telgárt faluba a zöld jelzés is visszavezetett, így azon ereszkedtünk le, mivel egy körtúra mindig érdekesebb az oda-vissza útnál, és egyébként így az 1690 m magas Kráľova skala-t, a hegy keleti oldalán kiemelkedő sziklás szirtet is útba ejtettük. A sziklás tető után hamar törpefenyvesek közé értünk, majd hosszan gyalogolva a fenyőerdők és magasra nőtt rétek között még délután három óra előtt visszaértünk a faluba, ahonnan indultunk haza.
Kilátás a Király-hegy oldalára Telgárt-ból túránk elején. Ez a magaslat még nem a hegycsúcs, csupán annak kb. 1450 méteres oldalnyúlványa.
A hegy alsó részén lila-rózsaszín virágzó mezők, háttérben a falutól északra lévő hegy.
A mezőket hamarosan felváltotta a sűrű fenyőerdő.
Az fenyőerdők nagy része már kiszáradt, amelyet egy fenyőket támadó rovar vagy szú fertőzött meg. Az út egy részén éles kontraszt látszik a még egészséges és a már kiszáradt fenyők között.
A fenyőerdő után egy vízmosással párhuzamos nyiladékon vezet fel az út a hegyi rétekig.
Kb. 1500 méteres magasságban már felértünk a rétre, de itt még virágoznak a lilás virágok. A távolban már látszik a csúcsot jelző tv-antenna.
Felfelé az 1690 m-es Kráľova skala melletti völgyben másztunk fel, de visszafelé érinteni fogjuk ezt a sziklás bércet.
Ahogy egyre jobban emelkedünk, szép lassan eltűnnek a virágok meg a cserjék és a zöld magashegyi gyep veszi át az uralmat.
Kilátás a Kráľova hoľa oldaláról dél felé.
Az időjárás szinte pillanatok alatt tud változni ilyen magasságban. A hegy felé nézve már sűrű, sötét felhők jelentek meg.
Hamarosan ismét kisütött a nap, így már sokkal barátságosabbnak mutatkozott a hegycsúcs.
Kilátás a Kráľova hoľa oldaláról észak felé, balra a Liptói-havasok, míg jobbra a Magas-Tátra csúcsaira.
A felhők közül rövid időre előbújt a Kriváň (2494 m) a Magas-Tátrában.
Pár méter és elérjük a hegytetőt. A két oldalt látható aszfaltúton lehet kerékpárral feljutni a hegytetőre.
A Kráľova hoľa 1946 méteres csúcsát jelző obeliszk.
És most jöjjenek a panorámaképek. Délkelet felé a Szepes-Gömöri-érchegység keleti vonulatára.
Kilátás a Kráľova hoľa oldaláról kelet felé.
Kilátás a Kráľova hoľa oldaláról északra a felhőkbe burkolózott Magas-Tátrára.
A Magas-Tátra nyugati, szabályosan sorakozó hegyei a Kráľova hoľa oldaláról. Jobbra a szélső bástya a Kriváň.
A Magas-Tára további csúcsai a Kráľova hoľa oldaláról. Jobbra az első kimagasodó csúcs a Končistá (2537 m), tőle jobbra a következő hasonló hegyes csúcs a Vysoká (2547 m), és közvetlenül mögötte, minimálisan a felhőbe érve a Rysy (2501 m) csúcs, ahol tegnapelőtt jártunk.
A Magas-Tátra vonulata a Kráľova hoľa oldaláról. A nap épp a Gerlachovský štít (2655 m) vonaláig süti a hegyláncot.
A Kráľova hoľa palákkal borított gerince.
A Kráľova hoľa gerince nyugat felé enyhén ereszkedni kezd.
Turisták a Kráľova hoľa palás kőzettel borított tetején.
Kilátás a Kráľova hoľa felől az Alacsony-Tátra gerincére nyugat felé.
Még egy panorámakép a Magas-Tátráról. A felhők kissé átrendeződtek.
A távolban a Magas-Tátrához képest alacsonyabb és szelídebb hegyekből álló Liptói-havasok.
Kilátás a Kráľova hoľa tetejéről nyugatra az Alacsony-Tátra legmagasabb hegyeire. Elől a Štiavnica (2025 m), tőle balra a Ďumbier (2043 m), az Alacsony-Tátra megmagasabb pontja, balra a háttérben pedig a Dereše (2004 m). Jobbra a távolban a Chopok (2024 m) csúcsára felvezető felvonó és a menedékház látszik.
A Gerlachfalvi-csúcs (2655 m) a Kárpátok legmagasabb hegye a Kráľova hoľa tetejéről fotózva.
A Končistá (2537 m) a Kráľova hoľa tetejéről fotózva.
A Končistá és a Gerlachovský štít a Kráľova hoľa tetejéről fotózva.
A Liptói-havasok hegyei a Kráľova hoľa oldaláról fotózva. Balra a hegyes csúcs a Bystrá (2248 m), a Liptói-havasok legmagasabb hegye, középen a Veľká Kamenistá (2127 m), jobbra a Smrečinský vrch (2068 m). Ez utóbbi két hegy már a lengyel-szlovák határvonalat jelölik.
A Kráľova hoľa csúcsára közben kerékpárosok is felértek és a nap is gyönyörűen kisütött.
Indulás lefelé a Kráľova skala irányába.
A turistaút egy nyáj éjszakai szállásán keresztül vezetett, amelyet most csak egy kikötött kutya őrzött.
A Kráľova skala szikláin át vezet az út, ahol a törpefenyvesek ismét megjelentek.
A Kráľova skala tetejéről visszatekintés a Kráľova hoľa tömbjére.
A Kráľova skala tetejéről kissé távolabbról a Kráľova hoľa teljes tömbje szépen látszik.
A Kráľova skala tetejéről kilátás kelet felé az erdősség alatt fekvő völgybe.
A turistaút több szakaszon 2-3 méteres növényekkel borított virágos réteken vezetett át.
A falu előtti utolsó szakaszon már kaszáló jellegű, középhegységi hangulatú rétekre értünk vissza.
A nyári felvidéki kirándulásunk ezzel véget ért.
