Nyáron az ország keleti részén található Zempléni-hegység híres várait és hegyeit vettünk célpontba. Mivel tőlünk Zemplén nagyon távolra esik, így öt napos, intenzív programba sűrítve igyekeztünk minél több híres várat felkeresni és hegyet megmászni.
Túra időpontja: 2021. július 29.
Túra hossza: ~ 12 km
Legmagasabb pont: Megyer-hegy (303 m)
Első nap a szálláshelyünk közelében lévő Megyer-hegyi tengerszemet és kilátót kerestük fel. Sárospatak keleti végén a szőlőültetvények között jól kiépített murvás út vezet fel a tengerszemtől pár száz méterre lévő parkolóig. A tengerszem nem természetes képződmény, hanem itt működő, felhagyott riolitbánya területén alakult ki az esővízzel feltöltődés során a látványos sziklaképződmény között a tó. A régi időkben az innen nyert követ főleg malomkövek készítésére használták, így most Malomkő-tanösvény elnevezésű útvonalon lehet hasznos információkat megtudva körbejárni a tengerszem környékét.
A tengerszemet az utóbbi években kiépítették és autóval könnyen megközelíthetővé tették, így szabadnapokon jó nagy tömegre kell felkészülni.
A Megyer-hegy látványa Sárospatak felőli murvás útról a környékre jellemző szőlőültetvények társaságában.
A tengerszem elhagyott bányaterület, amely vízzel feltöltődött. A környékét korlátokkal biztonságossá tették.
A tengerszem délnyugati oldaláról készült fénykép.
Ez pedig a túlsó, délkeleti kiszögelésről készült észak felé.
A Megyer-hegyi tengerszem az északi sziklákról letekintve.
A Tokaji-hegy látványa a Megyer-hegyi tengerszem északi szikláiról.
A tengerszem belsejébe a szűken kivágott, kanyonszerű járaton lehet bejutni dél felől.
A járat végén egészen a tengerszemig lehet eljutni, ahol via ferrata útvonal indul.
A tengerszem látványosan szűk bejárata.
A tengerszemtől tovább alig pár percre a hegytetőn található új kilátótorony teszi a környéket még felkapottabbá. A hegy ugyan csak 303 m magas, így eltörpül a Zemplén fő vonulatai előtt, de innen, a hegység délkeleti széléről pompás körpanoráma nyílik hosszan magára a Zempléni-hegységre, de még kelet felé lévő felvidéki hegyekre is. Tiszta időben talán még Kárpátalja hegyeire is rálátni innen.
Kilátás a Megyer-hegyről északkelet felé az ún. Sátoros-hegyekre, egy önálló régi vulkán maradványaira.
Észak felé a Száva-hegy, mögötte a balra a Fekete-hegy, balra hátul pedig a Milic.
Észak felé a Nagy-Milic vonulata a távolban. A fehéren világító folt a füzéri vár.
A végtelen zempléni erdőségek látványa a Megyer-hegyi kilátóból északnyugat felé.
Kilátás délnyugat felé, a Zempléni-hegység déli részére, valamint háttérben a Tokaji-hegyre.
Végül a kilátás dél felé Sárospatakra és mögötte az Alföld végtelenségére.
A sárospataki vár erős zoommal az Árpádházi Szent Erzsébet plébániatemplommal.
A Megyer-hegy után terv szerint a környező erdőkön át a szomszédos Király-hegy szikláit néztük volna meg, ám az út végefelé irgalmatlan sűrű és szúrós dzsumbujba keveredtünk, örültünk, hogy valahogy sikerült kiverekedni magunkat belőle, így már senkinek sem volt kedve tovább keresgetni a feljárót, mentünk vissza a városba a jól megérdemelt vacsorára.
A Király-hegy oldalában még ennél is durvább szakaszokon vezetett az elhanyagolt turistaösvény.
Egy másik földútra kiérve már a túra végén egy visszatekintő kép a Megyer-hegyre.
Az első nap könnyed bevezetője után másnap már a Zemplén legkomolyabb hegye felé vettük az irányt, de erről a következő bejegyzés fog szólni.
