A Rysy vagy magyarul Tengerszem-csúcs a régi lengyel-magyar határon magasodó hegy, amely jelenleg a Tátra legmagasabb olyan hegye, amelyre turistaút vezet fel.
Túra hossza: ~ 30 km
Legmagasabb pont: Rysy (2501 m)
Reggel már négy órakor talpon voltunk, hiszen a legkorábbi vonatot néztük ki az indulásra Poprádról. Jó egy órás vonatozás után a fogaskerekű vasút Popradské Pleso (Poprádi tó) megállójánál szálltunk le, ahonnan 1250 m tengerszint feletti magasságról indultunk neki a magashegységnek. Csöndes, hűvös reggel volt tiszta égbolttal, így a magashegyi túrázáshoz szebb időt el sem lehetett volna képzelni. A túra első szakaszát még aszfaltúton tettük meg a fenyőerdőben. Ahogy haladtunk felfelé lassú emelkedéssel, és értük el a Menguszfalvi-völgyet (Mengusovská dolina), a napkeltével a körülöttünk magasodó szikraszirtek vakító fényességgel ragyogtak a sötét, árnyékos völgy fölé. A Poprádi-tavat követően már sziklás ösvényen haladtunk az erdőben, majd szép lassan felemelkedtünk a törpefenyvesek, majd a magashegyi gyep szintjére. Zergék és mormoták bukkantak fel, valamint mi is a völgyből felértünk a napos területre, ahol annyira elkápráztatott mindannyiunkat a táj, hogy csak a Nagy-Hincó-tónál (Veľké Hincovo pleso) vettünk észre, hogy tulajdonképpen a Kapor-csúcs (Kôprovský štít) felé megyünk. Mivel szép napos idő volt, így már nem volt mit tenni, hát felmentünk a Kôprovský štít-re.
Reggel hatkor indulás a Poprádi-tó vasúti megállóból.
Az aszfaltos szerpentinúton néha előbukkannak a magas hegyek, de még napfelkelte előtt vagyunk.
Negyed órával később már csak a völgy van árnyékban, a naptól fénylenek a sziklás hegycsúcsok.
Visszatekintés délre az Alacsony-Tátra keleti vonulatára a Király-hegyre (Kráľova hoľa).
A Poprádi-tótól már rendes gyalogösvényen haladunk a nyirkos fenyőerdőben.
Egyre emelkedünk, így az erdőket is felváltották a törpefenyvesek. Itt már látványos kilátás mutatkozik a völgyre. Sok vízlefolyás, patak szegélyezi az utunkat.
Átkelés egy vízesésen.
A távolban szintén látványos vízesés tör alá, viszi le az előző esti zivatar vizét.
Mi még az árnyékban haladunk, de tőlünk keletre már teljes egészében napsütötte, kopár sziklák magasodnak.
Tátrai zerge figyel a magaslatról.
A Menguszfalvi-völgy látványos záródása észak felől.
Visszatekintve a völgy bejáratára, ahonnan felkapaszkodtunk. Háttérben az Alacsony-Tátra.
A völgy záródásánál egy meredekebb szakasz után már 1900 m körüli magasságban újabb, tágas völgy nyílt meg.
Látványos sziklás csúcsok tőlünk keletre.
1950 méteren elágazó, itt észleltük, hogy nem jó hegyre indultunk meg, de innen már nem volt annyira messze a Kapor-csúcs.
Eddig végig a piros jelzésen haladtunk. A Kôprovský štít alatti gerincre hosszú szerpentin ösvényen kanyarogtunk fel a szélcsendes, kellemes napsütésben. A gerincen végül a piros jelzés vezetett el a csúcsra, egyre sziklásabb járatokon felfelé. Végül már 10 óra előtt elértük a 2363 m magas csúcsot, ahol meglepő módon semmi csúcskereszt nem állt. A kilátás viszont tökéles volt, kristálytiszta ég, szélcsend fogadott minket. 
A turistaúttól délre lévő kisebb hegyi tó kb. 2000 m magasságban.
A Kapor-csúcs alatti nyeregben lévő elágazás 2100 m körüli magasságban. Itt dél felé tekintünk vissza.
Felfelé a Kôprovský štít (Kapor-csúcs) felé a zuzmóktól zöldes színű, köves hegyoldalon jellemzően azon a szakaszon, ahol a látható hegytető után mindig egy legalább kétszer olyan magas hegytető bukkan fel.
Visszatekintés a Kapor-csúcs déli oldaláról a Hrubý vrch (2428 m) vonulatára dél felé.
A Kôprovský štít (Kapor-csúcs) tövében immáron a sziklás, köves feljárón.
A Kôprovský štít a hegy alatti szikláról fotózva.
A Kôprovský štít (Kapor-csúcs) tetejére érve délre a látványos Hrubý vrch (2428 m) vonulata.
A Kôprovský štít (2363 m) csúcsáról kilátás kelet felé. Középen balra a legmagasabb csúcs a Vysoká (2547 m), míg tőle jobbra a Rysy (2501 m) mutatkozik.
Kilátás északnyugat felé a Nižné Temnosmrečinské pleso (Alsó-Szmrecsini-tó) felé a Kôprovský štít csúcsáról.
Még egy látványos felvétel a Nižné Temnosmrečinské pleso (Alsó-Szmrecsini-tó) felé a Kôprovský štít csúcstól nyugatra nézve.
Kilátás a Kôprovský štít csúcsról nyugatra, távolban a Liptói-havasok.
Kilátás a Kôprovský štít csúcsról délre a Hrubý vrch (2428 m) felé, jobbra a távolban a Kriváň magasodik.
Kilátás a Kôprovský štít csúcsról dél felé a Hlinská veža (2330 m) csúcsra és a Menguszfalvi-völgyre, ahonnan érkeztünk.
A Kôprovský štít alatt elterülő Nagy-Hincsó-tó (Veľké Hincovo pleso).
Északra a lengyel határon lévő Svinica (2301 m) csúcsa.
A lengyelek szent hegy a Giewont (1894 m) tetején a hatalmas kereszttel és kígyózó kirándulókkal.
A szlovákok szent hegye, a Kriváň (2494 m) csúcskeresztje turistákkal.
Kilátás nyugatra a Kôprovský štít csúcsról a Liptói-havasok felé. Jobbra előtérben szélesen húzódik a Bystrá (2248 m), a Liptói-havasok legmagasabb hegye, tőle jobbra a háttérben a Baníkov (2178 m) és a Hrubá kopa (2166 m) magasodik. A távolban középen viszont már a Kis-Fátra legmagasabb hegyei a Veľký Kriváň (1709 m) és tőle balra kissé takarásban a Malý Kriváň (1671 m) is feltűnnek.
A Kapor-csúcs tetején fél óra nézelődés és napfürdő után aztán visszaindultunk a Menguszfalvi-völgy felé. A felhőképződés közben megindult és a igen látványosan tört be a völgybe. Végül leereszkedtünk ugyanazon az útvonalon, ahol délben érkeztünk a Rysy feljáratának elágazásáig, ahol a csapat kétharmada út döntött, hogy egyből visszatér a szállásra és nem kockáztat meg még egy csúcsot.
A Kapor-csúcsról ereszkedve a Nagy-Hincó-tó látványa.
A Menguszfalvi-völgyben intenzív felhőképződés kezdődött.
Mi még a felhők felett a kristálytiszta napsütésben voltunk, de lent a völgyben már felhők borították el a napot.
A Kapor-csúcsról levezető szerpentin ösvényen kb. 2000 m magasságban.
A felhők lassan feltörnek a Menguszfalvi-völgy felső részére.
A felhők betörtek a kb. 1950 m magasan lévő Nagy-Hincó-tóhoz.
A Kapor-csúcsról ereszkedve elértük a felhőhatárt kb. 1900 m magasságban a Menguszfalvi-völgy felső részénél.
Kissé délebbre áttörtük a felhőket és ismét napsütéses táj fogadott.
Immár a felhők alatt ereszkedve a Menguszfalvi-völgyben.
Az Rysy elágazás előtt már a törpefenyvesekkel borított részen látványos és hangos vízesés mutatkozott.
Ez már a piros jelzés a Rysy-re 1620 m magassában.
Már délre járt az idő, de még közel ezer méteres szintkülönbség volt hátra, hogy a Rysy-t meghódítsuk. Szerencsére az idő kedvező volt, a nap már nem sütött olyan intenzíven, azonban sem esőre, sem viharra nem volt esély, így bátran indultunk neki. Végül bár egyre lassabb tempóban, de háromnegyed háromra sikerült elérni a csúcsot, ahol lélegzetelállító kilátás fogadott és annyira rettentő sok ember sem volt fent.
Útban a Rysy-re a piros jelzésen.
Az ösvény néhol bővizű, sziklás patakok között vezetett felfelé.
Hamarosan eltűntek a törpefenyvesek és a fű is, és már kőből kirakott út vezetett szinte végig a csúcsig.
A távolban egy nagyobb vízesés töri át a sziklafalat.
A felvezető út kellemes, egy szakaszon láncokkal biztosított. Itt egy kanyargósabb szakaszon visszalátni a völgybe, ahonnan érkeztünk.
Lassan elértük a 2250 m magasságban lévő Chata pod Rysmi menedékházat.
A menedékházat hamar hátrahagyva emelkedünk tovább. Most már hófoltok is előbukkannak, pedig már augusztus van.
A Rysy gerincére felérve rálátás a Vysoká kisebb csúcsára, északról pedig látványos felhőképződés.
A Vysoká kisebb csúcsa a Rysy-re menet.
Sziklás terepen haladva egyre magasabbra a Rysy-re.
A Rysy oldaláról visszatekintve már felbukkan a Vysoká magasabb csúcsa is, a felhők pedig folyamatosan törnek be északról.
Még mindig odébb van a csúcs, a terep pedig egyre meredekebb felfelé.
Az utolsó sziklás szakasz közvetlenül a csúcs alatt.
És végül felértünk a Rysy-re vagyis magyarul a Tengerszem-csúcsra.
A Rysy 2501 m magas fő csúcsáról kilátás a 2500 m magas, lengyel-szlovák határon lévő csúcsra.
A Rysy 2501 m magas csúcsán. Kilátás kelet felé a Vysoká (2547 m) meredek csúcsára.
Kilátás kelet felé a Rysy-ről a felhőkbe takarózott Magas-Tátra fő csúcsaira.
A gyönyörűséges Kriváň (2494 m) a Rysy-ről fotózva.
Kilátás a Rysy-ről nyugat felé. A távolban a Kriváň magasodik, északról folyamatos felhőbetörés.
Egy nagylátószögű panoráma a Rysy-ről délnyugat felé. A távolban középen a Kriváň csúcsa magasodik.
A Rysy főcsúcsa és a lengyel-szlovák határcsúcs közötti hasadékban pedig a az alábbi szivárványjelenség, az ún. Brocken-hegyi kísértet mutatkozott. A szivárvány távol a felhőkben látszott, de a középén, a csúcson álló alak a mozgást követve visszaintegetett, pedig én nem is a csúcson, hanem a hasadékban álltam.
Kilátás a Rysy-ről északra, a lengyel oldalra a Morskie Oko felé.
Kilátás észak felé, balra a Morskie Oko, a lengyel Tátra legnépszerűbb turistahelyeinek egyike.
A Mięguszowiecki Szczy (2438 m) merész csúcsa a Rysy-től nyugatra.
A Rysy gerince, balra a déli oldal, ahonnan érkeztem, míg jobbra a felhős északi oldal, ami már Lengyelország.
Távolban nyugat felé az egyre jobban felhőkbe takarózó Liptói-havasok.
A lengyel-szlovák határon lévő Rysy-csúcsról visszatekintés a Rysy főcsúcsára, mögötte pedig a Vysoká csúcsra.
Utolsó kép a Rysy csúcsáról északnyugat felé a felhőkkel tarkított lengyel oldalra.
A gyönyörű idő és a pompás kilátás ellenére sajnos fél óránál tovább nem időzhettünk a csúcson, mivel még vissza kellett érnünk a Csorba-tóhoz, ahonnan vonattal tértünk vissza Poprádra. Visszaúton a a menedékház életet mentett, mivel az ott elfogyasztott csapolt Kofola annyi erőt adott, hogy szinte futva értünk le kb. este hat óra után nem sokkal a Csorba-tóhoz, a túránk végállomásához. Este Poprádon jól megérdemelt vacsora és csapolt sör koronázta meg ezt a fantasztikus napot mielőtt nyugovóra tértünk volna.
A Csorba-tói fogaskerekű vasútállomás.
