A Pilis a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegye, látványos hajóra emlékeztető mészkőtömb, amely több irányból is már messziről uralja a tájat. Több útvonalon keresztül, aránylag könnyen fel lehet jutni gyalogosan a csúcsra, ahol pár éve a geodéziai mérőtorony helyén kilátó van nagyon szép panorámával.
Túra időpontja: 2021. március 28.
Túra hossza: ~ 17 km
Legmagasabb pont: Pilis (756 m)
A pilisszántói buszfordulótól indult a túránk átlagosnak mondható, közepesen párás, kissé napos időben. Először a sárga + jelzésen a hegy keleti oldalán a Pilis alatti földek névvel illetett mezős fennsíkon kerültük meg a hegyet. Akinek nincs ellenére a meredek kapaszkodós részek, annak érdemes a Vaskapu-szurdokon át egy jelöletlen úton felmászni a hegyre, mivel az itt található Vaskapu-szikla talán a leglátványosabb képződmény a hegyen. Mivel mi itt már másfél éve jártunk, most a lankásabb Vaskapu-völgyön, a piros + jelzés útvonalán haladtunk végig, immár bükkerdőben.
A Pilis tömbje a pilisszántói buszfordulóról nézve.
A Pilis alatti rétek fennsíkján a hegy keleti oldalán. Ősszel ideális bicske szedő hely.
A Pilis oldaláról kilátás Pilisszentkeresztre.
Az utunkat egy lekerített birka- és kecsketanya szegélyezte. A birkák épp szendvicsre éhesek.
A Vaskapu-völgy szép lankásan, immár bükkerdőben emelkedik.
Szép kora tavaszi középhegységi szurdokvölgy hangulat a Pilis északi oldalán.
A Pilis tömbjét tehát gyakorlatilag megkerültük észak felől és a hegy északnyugati végére érve, a Nagy-Bodzás-hegy nyeregnél a zöld jelzésen már 650 m magasságban délkelet felé vettünk utunkat. Hosszú egyenes szakasz után a Pilis tisztás kilátópontnál szép panoráma és pihenő lehetőség, majd nem sokkal később a Pilis csúcspontjához lehet feljutni a kilátóhoz.
A Pilis tisztás látványos sziklái szép kilátással elsősorban délre és nyugatra.
A Pilis tető 756 m-es csúcsa a kilátóval.
A Pilis csúcs a kilátó nélkül elég sivár látványt nyújt, de a kilátóról gyönyörű panoráma fogad, ahol a Bakonytól a Felvidéken és a Mátrán át a Budai-hegységig jó idő esetén nagyon sok helyszín megfigyelhető. A kilátó tetején olyan csípős, hideg szél fújt, hogy a turisták is csak 1-2 percet bírtak ki, aztán menekültek le a kilátó körüli mezőkre. Sajnos az idő nem volt a legtisztább, de pár távoli hegyet sikerült megörökíteni. A jobban sikerült képekről teszek fel párat:
A Széchenyi-hegy és a János-hegy a Pilisről ellenfényben.
Kilátás a Pilisről kelet felé: a Nagy-Kevély és a Budai-hegység látszik a képen.
Kilátás a Pilisről északra a Dobogókőre. Háttérben a Börzsöny, jobb szélen a Naszály.
Kilátás a Pilisről kelet felé a Hosszú-hegyre (489 m), mögötte a Nagy-Kevély (534 m).
Kilátás a Pilisről a Mátra vonulatára. Bal szélen az Ágasvár csúcsos hegye, utána a Muzsla vonulata, jobbra a Kékes tönkje.
Kilátás a Pilisről a Naszályra, a Naszály mögött középen a Karancs is látszik.
Kilátás nyugatra a Gerecsére. Előtérben a Nagy-Gete.
Kilátás a Gerecse fő tömbjére. Jobbra az Öreg-Kovács, balra a Gerecse a TV-toronnyal.
A Megyeri-híd a Pilisről.
A Pilisről ereszkedve szép kilátású gyepes területek találhatóak, ilyenkor kora tavaszi virágokkal. A faluba a zöld jelzés visz lesz, de annyira lankás szerpentinen, hogy érdemes a meredekebb rövidítéseken levágni. A hegy oldalában még kitértünk a kápolnához, valamit a régi mészkőbányához, ahol ma egy Krisztus-szobor található.
Tavaszi sárga virágok a mezőn.
A hegyről ereszkedve a Nagy-Kevély látványa.
A Pilis déli szerpentinjén sok kilátópont található. Alattunk Pilisszántó, háttérben a Nagy-Kevély, jobbra a Budai-hegység.
A pilisszántói hegyi kápolna a bányánál.
A kápolna hátulról.
A bánya a Krisztus szoborral.
A körtúrát szinte meg sem éreztük, mikor a kiinduló helyre visszaértünk. Ez annak is köszönhető, hogy sikerült egy olyan útvonalat kifogni, ahol semmi kaptató nem volt útközben. Így ha valaki nem csupán egy oda-vissza kört akart tenni és nem bírja az emelkedőket (mert a pilisszántói szerpentin is nagyon lankás), az bátran mehet ezen az útvonalon egy nagyobb körtúrát.
