2021. május 06. írta: 2483C

Salgó és Karancs

Egy közepes hosszúságú túrát tettünk Somoskőújfalu vasútállomásról kiindulva először a Salgó várába, majd visszatéve a kiindulópontra és tovább a Karancs csúcsára, utána pedig Salgótarjánba ereszkedtünk le.

Túra időpontja: 2021. március 06.

Túra hossza: ~ 21,5 km

Legmagasabb pont: Karancs (727 m)

10 óra környékén, napos időben érkeztünk meg vonattal Somoskőújfalu vasútállomásra. A Dunántúlon már semmi hó nem volt, de a Salgó orma már messziről fehérlett az előző esti hó maradványaitól, tehát még mindig nem búcsúztunk el a téltől. Az volt a terv, hogy először a Salgóra megyünk fel, majd vissza a vasútállomásra, ahonnan aztán nyugat felé folytatjuk az utat. A 623 m magas Salgót kevesebb mint egy óra alatt elértük. 10 év után ismét az egyik kedvenc hazai váramban. A Karancs és Medves vidéke jellemzően bazalthegyek, bazaltorgonákkal több helyen találkozhatunk, a Salgó sziklaormán is van egy. Különlegesen szép látvány a vártól délre található Boszorkánykő szirtje. Már előre most elnézést kérek, hogy jó pár fotó kissé túlvezérelt lett.

Salgó felé indulóban Somoskőújfaluról hátranézve a Karancsra.

Felfele a Salgóra hamar elértük az előző esti csapadéknak köszöhető vékony hóréteget.

Az erdőből egyszer csak felbukkan a Salgó látványos orma a várral.

Egy irtásterületen visszanézve bükkösök, háttérben a Karancs.

Hamar elértük a vár tövét.

A régi, köves szekérút a feljáró.

A vár bejárata.

Látványos bazaltorgona a várszirten.

A vár északi udvara a bejárat felé visszanézve.

A felsővár.

Feljáró a felsővárhoz.

Várkút a felsővár alatti részen.

Több szinten felmászva végül elérjük a legmagasabban lévő tornyot.

Letekintés nyugat felé a felsővárból. Háttérben a Karancs, ahova az utunk folytatódni fog.

Észak felől, már Szlovákia területén Somoskő vára, a hegy lábánál lévő házak viszont még Magyarország. Háttérben a Medves oldalán lévő kilátópont látható.

Somoskő vára a Salgóról teljes ráközelítéssel.

Panoráma észak felé a Salgóról. Előtérben a somoskői vár, háttérben az Alacsony-Tátra keleti bástyája, a Király-hegy (Kráľova hoľa).

Nagylátószögben észak felé a kilátás középpontban a 660 m magas Šiator heggyel, jobbra Somoskő várával.

Letekintés az alsóvárba észak felé.

Kilátás a Salgóból északkelet felé, a 671 m magas Medves-fennsík a központban.

Kilátás a Salgóról délkelet felé a 625 m magas Szilvás-kőre.

Kilátás északkelet felé, balra a távolban a Bükk, középen a Szilvás-kő, jobbra a Mátra.

Kilátás dél felé, előtérben a Boszorkánykő sziklaalakzata, háttérben a Mátra vonulata.

A Boszorkánykő bazalt orma a vártól kb. 700 méterre délre.

Ilyen a kilátás a Boszorkánykőről a várra.

A Salgóról egy nagy lendülettel visszatértünk a kiindulási pontunkhoz, a somokőújfalui vasútállomáshoz, ahonnan a felüljárón át nyugatra, a Karancs csúcsára másztunk fel. Sikerült is egy helyen az ösvényen túlmenni és egy bozótos, meredek részen átverekedve nagy nehezen visszataláltunk az ösvényre. A Karancs 727 m magas hegy és elég kaptatósnak mondható. A turistaút eléri több helyen a szlovák határt és azzal párhuzamosan halad. A magas kilátó a 727 m-es csúcstól kissé délre, teljes egészében a magyar területen áll és pazar körpanorámát nyújt. Sajnos a páratartalom napközben nőtt, de a havas csúcsok és a napsütés iránya növelte a látási viszonyokat. Lássuk is a képeket:

A Salgóról visszafele úton egy erős zoom a Karancs tetején lévő kilátóra.

Somoskőújfalu nyugati lankáiról visszanézve a festői Salgó hegyorma uralja a tájat.

Salgó vára, az északi oldalon még délután is kitart a friss hó.

Tiszta, de folyamatosan emelkedő ösvényen a Karancs csúcsa felé.

A Karancs déli oldalán.

A magyar-szlovák határ vonala az árnyékosabb, északi oldalon.

Jól látszik a magyar-szlovák határ nyiladéka. Ez az utolsó, kaptatós emelkedő, pont az országhatáron, a tetején már a csúcs.

A Karancs 727 m magasan lévő csúcsköve a magyar-szlovák határon.

A Karancson lévő, gyönyörű panorámát nyújtó kilátó.

Kilátás a Karancsról dél felé, háttérben a Mátra vonulata.

A somoskői vár a Karancsról.

Kilátás a Karancsról kelet felé, lent Somoskőújfalu.

Salgó vára a Karancsról.

Salgó vára a Karancsról erős ráközelítéssel.

Kilátás a Karancsról nyugat felé.

Kilátás a Karancsról északnyugat felé.

Kilátás a Karancsról észak felé.

Kilátás a Karancsról a Nagy-Fátra csúcsára, a havas Ostredok (1596 m) hegyre.

Háttérben a Polyána (Poľana) 1458 méteres csúcsa, előtérben Losonc.

A jellegzetes formájú 1338 m magas Klenóci-Vepor (Klenovský Vepor) a Karancsról, háttérben a havas Alacsony-Tátra.

A Klenóci-Vepor a középpontban, bal szélen a havas Alacsony-Tátra csúcsa a 2043 m magas Ďumbier vagy Gyömbér, jobb oldalon a Liptói-havasok csúcsa a 2248 m magas Bystrá is kikandikál.

Kilátás a Karancsról a Magas-Tátra és a nyugati Alacsony-Tátra havas vonulatára.

Eléggé túlvezérelt kép, a Magas-Tátra nyugati oldala a Karancsról, bal szélen a Kriván, a teteje felhőben burkolózva.

Kilátás a Karancsról erős zoommal 114 km-re lévő Magas-Tátrára. Jobb oldali hegy a 2655 m-es Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít), középen a csúcsos hegy a 2535 m-es Končistá, jobb szélen a 2501 m-es Rysy látszódna, de felő takarja a tetejét.

A 2655 m-es Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít) jobbra, míg balra a csúcsos hegy a 2535 m-es Končistá teljes ráközelítéssel a Karancsról.

A Magas-Tátra keleti híres csúcsa a 2634 m-es Lomnici-csúcs (Lomnický štít) is látható még a Karancsról, előtte már a havas Király-hegy vonulat nyugati emelkedője takar.

Az 1946 m magas Király-hegy (Kráľova hoľa), az Alacsony-Tátra keleti bástyája a Karancsról.

Kilátás a Karancsról dél felé Salgótarjánra.

A csúcson csend és béke volt, a kirándulók ekkora már távoztak. De fél óra nézelődés után meg kellett indulnunk, mert még jó pár kilométert kelett gyalogolnunk és sötétedés előtt szerettünk volna Salgótartjánba visszaérni. A hegyről meredek lejtőn ereszkedtünk legalább 200 métert a Cseberna-völgybe, majd pár hegyet megkerülve még világosban, fél ötkor értünk a salgótarjáni Kálváriadombhoz, ahonnan leereszkedve már egyből a buszpályaudvarra, túránk végállomásához érkeztünk.