Az első félévben háromszor is jártunk a Keszthelyi-hegységben. Márciusban a rügyfakadáskor, de már zöldellő medvehagymás erdőben a Keszthelyi-hegység fennsíkján kerestük meg a hegység legmagasabb pontját. Másodszor májusban már dús növényzetben Vállusnál, a Láz-tetői kilátónál jártunk, végül június végén a Tátika romjaihoz másztunk fel. Ennek a három kirándulásnak a leírása található meg itt.
1. - Körtúra a Keszthelyi-hegység keleti fennsíkján
Túra időpontja: 2021. március 15.
Túra hossza: ~ 13 km
Legmagasabb pont: Cser-tető (450 m)
A Keszthelyi-hegység legmagasabb pontjának a legtöbb helyen a 444 m magas Köves-tetőt írják, pedig a turistatérképeken látszik, hogy tőle északra a fennsík 450 m-es magasság fölé emelkedik. Ezt a helyet azonban sehol nem tartják számon, ám a valóságban ez a legmagasabb pont. Neve sincs igazából, egyik térképen írták ezt a részt Cser-tetőnek, ezért így neveztem el én is. A március közepi túránk célja ennek a helynek a felkeresése volt.
Nemesvitáról indultunk észak felé, ahonnan a nagy szőlőtáblák mellől szép kilátás nyílt a tanúhegyekre egészen Uzsától Szigligetig. A zöld jelzésen értünk be az erdőbe - itt rövid kitérővel a nemesvitai zsidó temetőt is meg lehet nézni -, majd egyre sűrűbb erdőben és egy közepes kaptató után értünk fel a nagy kiterjedésű fennsíkra. Az erdőben már kizöldült a medvehagyma sok helyen. A fennsík igazi erdőgazdálkodási terület: nagy tarvágások, hosszú egyenes, sáros erdészeti utak, vadászlesek keresztül-kasul mindenfelé.
A jelzésről letérve észak felé vettük az irányt, és hamarosan elértünk egy vadászles. Ezután már lejteni kezdett a terület, így itt van a tető. Valóban ez a hely nem nevezhető hegynek, mivel ez egy lassú emelkedésű fennsík, de mégis itt van a legmagasabb pont.
Nemesvita központja, háttérben a Badacsony látszik.
Nemesvita határából kilátás a balatoni tanúhegyekre.
Észak felé a Kő-orra (406 m) Nemesvita északi részéről.
Nemesvita északi szőlőiről kilátás az uzsai hegyekre és balra az Agár-tetőre.
Az erdőbe beérve már zöldülnek a medvehagymák.
Visszatekintés a fennsíkra felvezető út tetejéről.
A Keszthelyi-hegység északkeleti fennsíkjára végig ez a kép jellemző.
Egy vadászlest elhagyva kb. itt van a hegység legmagasabb pontja kb. 450 m magasságban.
A szeles fennsíkról aztán az északnyugati oldalon ereszkedtünk vissza a szép erdős völgybe. A Szent Miklós forrásig akartunk elmenni, de valahogy kihagytuk, így a Köves-tető oldalában visszamásztunk a fennsíkra, hogy Nemesvita déli részére átjussunk. A piros jelzésen ereszkedtünk le, majd a hegyi dűlő útján, naplementében gyönyörködve tértünk vissza Nemesvitára.
A fennsíkról leereszkedve nyugat felé ismét szép erdő fogadott. Itt már inkább bükkfák nőnek.
Elég sok a fakitermelés erre is, de mindig akad pár óriás bükk.
Nyugatról ismét visszatérés egy kaptatós úton a fennsíkra, egyben az irtásterületekre.
A Keszthelyi-fennsík jellegzetes képe, nagy irtáserdők minden irányban.
Nemesvitára ereszkedve egyszer csak a fák közül a szigligeti vár bukkant fel a naplementében.
Virágzó mandulafák, háttérben Tapolca és az Agár-tető. Balra a Haláp, jobbra a Hegyesd szinte észrevétlenül bújik meg.
A nap utolsó sugarai a Balaton-felvidéki tanúhegyeken.
A Szent György-hegy, balra mögötte a Csobánc Nemesvitáról nézve a kora tavaszi naplementében.
2. - Körtúra Vállusról a Láz-tetői kilátóba
Túra időpontja: 2021. május 9.
Túra hossza: ~ 5 km
Legmagasabb pont: Láz-tető (379 m)
Másodjára egy rövid kis túrára indultunk el május elején, mikor már jó hosszúak az esték, mivel a nap már 8 óra után nyugszik. Vállus egy kis zsákfalu a hegység déli, üledékes kőzetekből álló tömbjének északi oldalán. A falu fölé magasodó hegyoldalra pár éve építettek egy kilátót, ahonnan a Keszthelyi-hegység belső medencéjére van elsősorban panoráma, de távolabbi hegyeket is láthatunk. Ez a Láz-tetői kilátó 379 m magasságban.
A faluból a zöld jelzésen indultunk kelet felé, egyből beértünk a sűrű erdőbe, ahol a medvehagyma tanösvény is vezet. Most már a medvehagyma elvirágzott a legtöbb helyen, látványra még szép, de szedésre már nem túl jó. A vadregényes völgyben haladtunk egy darabig, majd a zöld T jelzésen felkaptattunk a kilátóhoz.
Vállus faluszéle a túránk legelején. Előttünk a kilátóhegy, az út végén már a sűrű erdő kezdődik.
A Keszthelyi-hegység északi oldalán sokkal sűrűbb erdő található, mivel ez csapadékosabb és hűvösebb, mint a déli oldal.
A medvehagyma tanösvényre értünk ki a lankás völgy mentén. A medvehagymákon látszik, hogy már lassan elvirágzanak.
A tanösvény látványos völgyek mentén halad.
Elkezdtük észak felé a kapaszkodást a fennsíkra bükkfák gyökerei és medvehagymák között.
Ez már a fennsík oldala, az erdő vegyesen cser és bükk.
A Láz-tetői kilátó 379 m magasságban.
Nagyszerű, napos időhöz volt szerencsénk, így a környék összes hegyére és tájára tökéletes kilátás tárult elénk a kilátóból. Északra a Tátika-csoport, nyugatra a Rezi tömbje látszott, kelet irányába pedig az Agár-tető felé lehetett ellátni. A kilátónál padok is találhatók, ahol meg lehet pihenni.
Kilátás a Láz-tetői kilátóról nyugatra, a Rezi vonulatára.
Kilátás a Keszthelyi-hegység medencéjére, balra a Rezi, középen a háttérben a Kovácsi-hegy, jobbra a Tátika.
Kilátás északkelet felé a Kő-orra hegyre, mögötte már a Bakony látszik.
Ez pedig kelet felé a sűrű erdő, a Keszthelyi-hegység legmagasabb fennsíkjának széle.
Egy nagylátószögű felvétel észak felé a Keszthelyi-hegység medencéjére.
Kilátás a Láz-tetői kilátóból az Agár-tetőre, előtte a Haláp látszódik.
A Haláp mögött a Kab-hegy csúcsa is kibukkan a két adótoronnyal.
Délnyugat felé a 116 km távolságra lévő Ivanščica (1061 m) sziluettje is jól látható Horvátországból.
Északnyugat felé a Kovácsi-hegy mögött a Kőszegi-hegység, balra halványan a 130 km-re lévő Wechsel is kivehető.
Alapos körbenézés és pihenés után egy óra múlva elindultunk vissza a faluba, mivel már későre járt, nem volt idő nagyobb kört tenni. Dél felől értünk vissza a faluba, majd hazafelé menet Lesencefalu határában a májusi naplementét csodáltuk meg.
Ereszkedés a gyönyörű erdőben.
Visszatekintés a főút mellől a Láz-tetőre.
A másik irányban pedig már a Tapolca-medence ezen látványa fogadott minket.
Ismét egy naplementés kép a szigligeti várról.
Előttünk a Csobánc, rajta a várral, lent pedig Gyulakeszi.
Északkelet felé felbukkan a Kőris-hegy, a Bakony legmagasabb hegye, rajta a jellegzetes golflabda rádióállomással.
Egy másik pontról a panoráma nagylátószögben. Tapolca, mögötte a Boncsos-tető, középen a Csobánc a fő látnivalók.
A Boncsos-tető, előtérben Tapolca, jobbra a diszeli templom tornya.
Az egyik kedvenc hegyemről, a Csobáncról még egy kép a sárga repceföldekkel közös fotón.
A Szent György-hegy, Gulács, Örsi-hegy, Badacsony naplemente képével búcsúzik a túra.
3. - Tátika megmászása
Túra időpontja: 2021. június 27.
Túra hossza: ~ 5 km
Legmagasabb pont: Tátika (413 m)
Végül ismét egy rövidebb kirándulás, ezúttal a Keszthelyi-hegység északi vonulatára, a vulkanikus Tátika-csoport ikonikus és legmagasabb hegyére, ahol vár is található. Így a blog nevéhez híven végre újabb várról is tudósíthatok.
A Tátika várat legkönnyebben a Zalaszántó és Bazsi közötti műútról kiindulva lehet megközelíteni. Onnan a kék túrán haladva alig 2 km a vár, és emelkedő sincs túl sok. Mindjárt az út elején egy félelmetes, nagyfeszültségű vezeték alatt kell áthaladni, ahol a csendben figyelve hallani, ahogy száguldanak az amperek a vezetékeken át. A Tátika érdekessége, hogy van egy eldugott kereszt is a hegy oldalában, ahova nem vezet út, hanem az erdőn keresztül, csapásokon lehet megközelíteni.
A feljáró a Tátikára a sűrű erdő közötti úton, méretes bükkfák mellett vezet.
A hegy tetején van kisebb kaptató. Itt már a hegy teteje látható, háttérben a várfalak. A leomló töltésen látszik, hogy mennyi kő bújik meg itt a talajban.
A vár északi fala kívülről. Javítások nyoma látszik, bár az utóbbi 10 évben nem történt itt semmi felújítás.
A vár északi része még kívülről.
Ezen az ajtón be lehet lépni a belső várba, egyébként a szerpentin még megkerüli kelet felé a várat, és úgy ér fel oda. Háttérben a csúcskő látszik.
A vár északi homlokzata kívülről.
Igencsak látványos és változatos időjárás volt mai kirándulásunk alatt is. A felfelé vezető úton és a várban zavartalan napsütés fogadott, majd fél órával később az Alpok felől egy nagy zivatarlánc kezdett kialakulni. A várat még napsütésben, jó fényekkel sikerült végigfotózni, valamint volt idő napozni (ugyanis az egész úton egy turistával sem találkoztunk, úgy tűnik mindenki az autóval megközelíthető Rezit választja, ahol többször van tömegnyomor). Mivel a Tátika bazalthegy, így a Tátika vára sötét kövű, bazalt várainkat erősíti, ellentétben a szemközti szomszéd Rezi fehér, mészkő várával. Lássunk még pár fotót a várról és a panorámáról:
A vár főhomlokzata a belső udvarról.
A főhomlokzat alatt egy fedett helyiség található.
A vár keleti része.
A vár keleti faláról kilátás nyugat felé a belső várudvarra. Háttérben a 413 magasságot jelző csúcskő látható.
Itt pedig kilátás nyugatról kelet felé a vár tetején.
Kilátás a Tátikáról a Keszthelyi-fennsíkra. A bal oldalon látható fennsík volt az első túra célpontja.
Kilátás a Tátika várfaláról kelet felé a Kő-orra hegyre. Távolban a Tóti, Szent György-hegy és a Badacsony is felbukkan.
Kilátás a Tátikáról dél felé a Keszthelyi-hegység medencéjére és a Keszthelyi-hegység mészkő-dolomit vonulatára.
Kilátás a Tátikáról a Rezi vonulatára dél felé.
Ismét egy panorámakép délnyugat felé a Tátikáról.
A fák között észak felé a sümegi vár, alatta a ferencesrendi templom, balra a plébániatemplom. A híres hitszónok, Barsi Balázs atya utolsó sümegi hetét töltötte itt a kép készültekor.
Dél felé pedig Rezi vára mutatkozik. A képet elnézve nem látszanak ott sem tömegek.
Végül kilátás észak felé a Tátikáról. Előtérben Bazsi, háttérben jobbra a Ság-hegy látható.
A sok fényképezés közben váratlanul elkezdett párásodni a levegő és felbukkant a távolban a nagy zivatarfelhő, amely az Alpoktól vonult végig és a napot is eltakarta. Óriási szerencsére változás következett be a látási viszonyokban, hiszen itt ugyan elborult, de a Kőszeg-hegység felé a zivatar elhaladtával a levegő kitisztult, és a Soproni-hegység, majd az Alpok keleti vonulata is halványan előbukkant. Mivel a zivatar távol volt, nem fenyegetett a veszély, hogy itt lecsap, így nem kellett sietnünk, tudtuk nyugodtan figyelni a látványos légköri eseményeket. Végül egy óra pihenés után visszatértünk az úton, amelyen jöttünk, és az alsózsidi Szent Domonkos Étteremben csapolt Bitburger sör melletti vacsorával zártuk a látványos és eredményes napot.
Északnyugat felé a Kőszegi-hegységet eddig eltakaró felhő látványos zivatarrá fejlődött.
A zivatar lassan délnek vonult, míg a Kőszegi-hegység ismét felbukkant, sőt a háttérben a Soproni-hegység bércei is előbukkantak a narancssárga fényekben.
A Soproni-hegység látványa a Tátikáról.
Nagy örömömre a zivatar elvonulása után a 145 km távolságra lévő Schneeberg (2076 m) sziluettje végre felbukkant, még szemmel is jól kivehetően látszott.
A Kőszegi-hegység déli lankái mögött pedig a Wechsel (1743 m), az Alpok legkeletibb magashegysége mutatkozott 122 km távolságról.
A Tátika feljárata felől újabb fénykép a várról, most már a sötét felhők ideértek, így el kellett indulnunk.
Még egy kép, ami talán nem annyira ellenfényes, erről a falszakaszról.
A "félelmetes" nagyfeszültségű vezeték alatt elhaladva lefelé menet.
Vége a három túra beszámolónak. Voltak várak, sűrű erdők, tar erdők, medvehagyma, látványos ösvények, pompás kilátások, várak, de ezek még csak töredékei voltak a sok látnivalónak itt ebben a hegységben, úgyhogy erről a tájegységről még rengeteg beszámoló várható! Köszönöm a figyelmet!
