Nyáron az ország keleti részén található Zempléni-hegység híres várait és hegyeit vettünk célpontba. Mivel tőlünk Zemplén nagyon távolra esik, így öt napos, intenzív programba sűrítve igyekeztünk minél több híres várat felkeresni és hegyet megmászni.
Túra időpontja: 2021. július 30.
Túra hossza: ~ 20 km
Legmagasabb pont: Nagy-Milic (894 m)
Második nap felautóztunk a Zempléni-hegység északi részére. A célunk a híres és nem rég teljesen felújított füzéri vár felkeresése és a hegység legmagasabb része, a Nagy-Milic megmászása volt. Délelőtt szép napsütésben távolról, szinte világított a frissen meszelt falu vár a meredek szürke színű dácit sziklákon.
Füzér előtt megálltunk a mezőn gyönyörködni az előttünk lévő várban és a Nagy-Milic vonulatban.
A füzéri vár látványa délről.
A vár a falu bekötőútja mellől, kukoricatáblákkal fényképezve.
A füzéri vár és a Milic hegyei szép, nyári felhőkkel.
A füzéri vár ráközelítéssel, előtte látványos dácit oszlopokkal.
Füzér központjában parkoltunk, innen indultunk a túránk délelőtti részére, fel a várba. A vár az egyik festőibb kinézetű de talán a legdrágább is. 3.000,- Ft volt a belépő egy főre. A vár felújítása még nem teljesen készült el, vannak még romos részek, illetve felújítás alatt álló és lezárt területek, de még így is több órát el lehet tölteni a várban a kiállításokat, a köveket vagy a tájat szemlélve. A vár a faluból kb. 2 km-es úttal közelíthető meg, de található egy kiépített fizetős parkoló is kb. 900 m-re a vártól.
A várkapu, ezen belül található az alsóvár és közvetlenül a kapu mögött a pénztárhelyiség.
A kaputól még jó 70-80 métert kell felmászni a vulkáni kúpon, hogy magába a felsővárba felérjünk.
Felfelé a felsővárba menet észak felöl a Nagy-Milic hosszúkás tömbje fekszik.
A sziklás feljárón szép lassan előbukkan a vár keleti bástyája.
A sziklás részen felkapaszkodva kelet felől lehet belépni a felsővárba.
A bejárattól dél felé tekintve a kilátás.
A bejárattól visszatekintve a meredek hegytetőn.
A vár belső udvara nemrég felújított épületrészekkel.
A keleti torony tetejéről a panoráma észak felé.
Ágyúreplika a szomszédos Őr-hegyre célozva.
Kilátás a füzéri várról dél felől a Fekete-hegyre és a Magas-hegyre.
A kilátás nagylátószögben a várból dél felé.
A régi várfalak és a modern, felújított épület kontrasztja.
A várkápolna oltárképe.
A várkápolna festett üvegablakai, rajtuk Árpád-házi szentek.
A tágas kiállítótermek egyike, körasztal székekkel.
A vár északi fala a középső épülettel és a toronnyal.
A felsővár előtt egy teraszon le lehet sétálni egy kilátópontra. Onnan visszatekintve a vár.
A vár főhomlokzata délről.
A vár előtti kilátóterasz, vagy inkább bástya.
A vár középső épülete és a torony napsütésben.
Visszaereszkedve a bejárathoz, kilátás a várkapu tetejéről a feljáróra.
A várkapuról feltekintés a 60-70 méterrel feljebb magasodó várra.
A Várhegy 552 m magas, innen visszaereszkedtünk a faluba, majd a kék + jelzésen elindulva egy körtúrát megtéve másztuk meg a 894 m magas Nagy-Milicet. A faluból kiérve sárga mezőkön, majd egyre sűrűbb és szebb erdőkön haladtunk a Bodó-rét felé. Visszatekintve sokáig kísért minket a füzéri vár látványos kúpja.
A Bodó-réten már 600 m-t meghaladó magasságban a OKT jelzésre csatlakozva, kezdetben üdülők és aszfaltúton, majd hamarosan erdőhöz illő földútra érve és egyre hatalmasabb bükkerdőkkel kísérve emelkedtünk egyre jobban. Hamarosan elértük a szlovák határt, amelynek mentén haladtunk még tovább és hamarosan felbukkant a csúcsot jelző, szlovákok által állított obeliszk, már ott is voltunk a 894 m magas, magyar-szlovák határon fekvő Nagy-Milic csúcson. A Nagy-Milic a Zempléni-hegység legmagasabb hegye, kilátás azonban nincs, erdő borítja, csupán kisebb pihenő található itt.
A füzéri vár még a lefelé vezető út végén hátulról.
A füzéri vár a hegy tövéből a falu felől fotózva.
A polgármesteri hivatal előtt is igen festő látványt mutat a kecses, meredek várhegy.
A Nagy-Milicre indulva a falu széléről már hátulról fotózható a vár.
A vár hátulról.
Aranyló mezőkön vezető úton is a vár látványa kísér minket.
Előttünk a Nagy-Milic vonulata, még a Bodó-rét előtti mezőkön.
Az erdőbe beérve mögöttünk még mindig a füzéri vár figyel.
Egyre jobban beérünk a sűrű bükkerdőbe.
A magyar-szlovák határhoz értünk, észak felé egy kis részen felvidéki hegyek bukkannak fel.
A jelzés egy szakaszon a csúcs előtt már végig a határ mentén vezet.
A 894 m magas Nagy-Milic (Veľký Milič) a szlovákok által állított obeliszkkel.
Magán a csúcson ugyan sajnos nincs kilátó, azonban a pár száz méterre lévő, alig pár méterrel alacsonyabb Kis-Milic nevű kiszögelésen található a Károlyi-kilátó, amely ugyan nem nyújt körpanorámát, de dél és kelet felé messzi kilátást nyújt.
A Kis-Milic 891 m magas kiszögelésen található Károlyi-kilátó, amely dél és kelet felé nyújt panorámát.
Kilátás dél felé a Zempléni-hegység végeláthatatlan erdős hegyeire.
A Zempléni-hegység keleti része.
Kelet felé már felvidéki táj.
Enyhén északkelet felé Szlovákia, háttérben a Vihorlát -hegység látszik nagyon halványan.
A Sátoros-hegyek és a Fekete-hegy a Kis-Milicről.
A füzéri vár, mögötte a sűrű erdővel borított zempléni hegyek.
A füzéri vár erős ráközelítéssel a kilátóból.
A kilátó után megkezdtük az ereszkedést a rövidebb úton, tovább a kék jelzésen a faluba. A híres milici kaptatót most lefelé tettük meg, majd a fényes napsütéses időben olyan sötét, félhomályos bükkerdővel borított völgyekbe értünk be, mint a mesékben. A fényképek sem adják vissza azt a hangulatot és csöndet, ami az erdőből árad.
A gyökerekkel teli meredek lejtő a Nagy-Milic oldalában.
Visszanézve a meredek lejtőre, vagyis felfelé kaptatóra, de mi most lefelé ereszkedtünk.
Ismét sűrű erdőben haladunk.
Látványos völgyek mentén kanyargunk lefelé a hegyről.
A sűrű, sötét erdő és a napsütés kontrasztja.
Szintén a fények kontrasztja a milici erdőben.
Még szép nagy, árnyas bükkök, de már nincs messze a falu.
Még bőven világosban leértünk Füzérre, így a hosszú nappaloknak köszönhetően zárásként meg tudtunk állni a füzérradványi Károlyi-kastély parkjában, amely több óriási fával is büszkélkedik. A kastély még felújítás alatt volt, de a naplementében kellemes sétát tettünk a parkban megcsodálva különösen az óriási platánokat, különösen a híres Rákóczi platánt.
A füzérradványi kastélypark platánokkal.
A kastély előtt esküvői fotózás.
A kastélypark a teraszról letekintve.
A kastélypark talán leghíresebb fája az 1721-ben ültetett Rákóczi platán.
Az óriási platán oldalágai is megtermett fa vastagságúak.
A platán ágai a földet súrolják, mint egy óriási polip csápjai.
A kastélyparkban található tó.
Még egy a sok látványos, göcsörtös platánok közül, itt közvetlenül a tó partján.
A nap utolsó sugarai a kastély előtti virágos kertben.
A fán pedig egy mókus is még felbukkant.
A nap lenyugodott és vacsorára Pálházán ettünk egy finom pizzát, majd visszatértünk a szállásra, hogy felkészüljünk a következő napra.
